A leggyakrabban feltett kérdések és válaszok listája

Ezúton tájékoztatjuk Önt, hogy a Phare tendereztetési eljárásokat szabályozó “Gyakorlati Útmutató a Phare, Ispa és Sapard szerződéses eljárásokhoz” című kézikönyv 6.3.4 pontja szerint

“A pályázók lényegi kérdéseiket írásban nyújthatják be legkésőbb a beadási határidőt megelőző 21 nappal.”

E határidő lejárta után kérdéseiket nem áll módunkban fogadni.

  1. Ha adott szervezet bejegyzése 2000. január 1-je előtt megtörtént, alapító okiratában megjelölt céljai azonban nincsenek összhangban pályázatában szereplő tervezett tevékenységekkel, az alapító okirat utólagos (2000. január 1-jét követő) módosításával támogathatóvá válik-e?

    2. Ha a szervezet bejegyzése 2000. január 1. előtt megtörtént és a pályázat benyújtásakor az érvényes alapító okiratokban szereplő célkitűzések összhangban vannak a pályázatban szereplő tevékenységekkel a pályázat támogatható. Tehát csak az alapító okirat bejegyzésére vonatkozik a 2000. január 1. a célok módosítása később is történhetett.

  2. Cigány kisebbségi önkormányzat lehet-e pályázó?

    3. Pályázó nem lehet, de partneri együttműködés keretében benyújtott pályázatban, a pályázó partnereként részt vehet. (Pályázati útmutató, 2.1.2, 8. o)

  3. Egy konzorcium egyszerre két célcsoportra is beadhat-e pályázatot?

    4. Igen, beadhat. Ekkor azonban a két célcsoportra két külön pályázatot kell benyújtania. Ugyanakkor a pályázók önállóan, vagy mint partneri együttműködés fő pályázói célcsoportonként maximum egy pályázatot nyújthatnak be. (Pályázati útmutató 2.1.3, 13.o)

  4. A foglalkoztatást vállaló partnerek kivel állnak szerződéses kapcsolatban: a támogatóval (Szerződő Hatósággal), vagy a partnerséget vezető civil szervezettel?

    5. A Pályázati útmutató 2.1.2 fejezetének utolsó pontja szerint "a pályázó, azaz a partnerséget vezető szervezet, valamint a foglalkoztatást vállaló partner szervezet lesz - a támogatás odaítélése esetén - a ("kedvezményezett" és felelős) szerződő fél". A foglalkoztatást vállaló partner szervezet tehát szerződéses kapcsolatba kerül a Szerződő Hatósággal. A projekt megvalósítása szükségessé teheti, hogy a partnerek egymással is megállapodást kössenek, de ez nem szükséges feltétele a pályázat benyújtásának.

  5. Épület felújítást, átalakítást támogat-e a program?

    6. Kisebb ingatlan átalakítások, felújítások költségei - ha azok “fogyatékosok munkahelyeinek akadálymentesítéséhez vagy alkalmassá tételéhez” szükségesek - megengedett költségeknek minősülnek. (Pályázati útmutató, 2.1.4, 14.o)

  6. A program végrehajtásához szükséges saját erő meglétét milyen formában kell igazolni?

    7. A pályázónak a saját hozzájárulás fedezetéről a pályázat benyújtásakor nem szükséges igazolást adnia. A nyertes pályázóknak azonban a szerződéskötést megelőzően hitelt érdemlően igazolniuk kell a saját erő rendelkezésre állását.

  7. Lehet-e saját erő természetbeni hozzájárulás és ha igen, milyen mértékben?

    8. A főpályázó civil szervezet által biztosított 10% saját erő természetbeni hozzájárulás is lehet; eszközvásárlás vagy beruházás esetén azonban az eszköz értékének 10%-át kitevő önerőt pénzben kell biztosítania.

    Profitorientált kis- és középvállalkozások, mint munkáltatók részére történő eszközbeszerzés esetén a szükséges önerőt pénzben kell rendelkezésre bocsátani.

  8. A 10%-os önrész származhat-e a projekt bevételéből?

    9. Az önrész nem származhat a projekt bevételéből.

  9. Az 1.3 pont alapján az önrész nem származhat a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alapjából. Származhat-e a MPA más alapjából?

    10. A Pályázati útmutató az Európai Közösséget és a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészét zárja ki, mint az önerő lehetséges forrását. Minden ezektől különböző forrást megenged. Ezen források rendelkezésre állását a pályázónak a szerződéskötésig hitelt érdemlően igazolnia kell.

  10. Hogyan lehet igazolni azt, hogy valaki nem rendelkezik munkaviszonnyal, ha nincs regisztrálva a Munkaügyi Központ rendszerében?

    11. Ha a résztvevők nincsenek regisztrálva a Munkaügyi Központ rendszerében, akkor nyilatkozatot kell tenniük arról, hogy nem rendelkeznek munkaviszonnyal.

  11. Az intenzív szakmai képzés idejére ösztöndíj fizethető-e a projektrésztvevőknek?

    12. A program keretében megvalósuló képzés támogatott képzés. A program részvevőinek a képzés ideje alatt képzési támogatás fizethető, ösztöndíj azonban nem.

  12. Van-e állásfoglalás 1 fő projektrésztvevő bekerülési költségére?

    13. Ilyen normát a tenderanyag nem határoz meg. Általános feltétel azonban, hogy a különböző költségelemek csak akkor minősülnek elfogadhatónak, ha azok nélkülözhetetlenek a projekt végrehajtásához, és összhangban állnak a józan pénzügyi gazdálkodás elveivel, különös tekintettel a megfelelő minőség és a költség-hatékonyság elveire. (lásd Pályázati útmutató 2.1.4)

  13. Mi történik abban az esetben, ha a programban résztvevők létszáma akár a képzés, akár a foglalkoztatás ideje alatt a résztvevők hibájából csökken?

    14. A program célkitűzése a célcsoportok foglalkoztathatóságának növelése, illetve tartós munkanélküliségének csökkentése. Ez a célkitűzés komplex projekteken keresztül valósulhat meg, amelyek súlyt helyeznek a résztvevők szakma-orientációjára, motiválására, és helyi igényeket kielégítő képzést-foglalkoztatást adnak, így nyújtva lehetőséget a munkaerőpiacra való végleges visszatérésre. A pályázónak törekedni kell arra, hogy a résztvevők felkészítése, motiválása kellő mértékben megalapozza mind a képzési, mind a foglalkoztatási fázis sikeres végrehajtását. A pályázati feltételek szerint a résztvevők számának csökkenése csak vis mayor esetén elfogadható (Pályázati útmutató 2.1.3, 10. o)

  14. Amennyiben a szakmai képzés a foglalkoztatási szakasz 12. hónapja előtt fejeződik be, meddig tart a projektmenedzsment tevékenysége?

    15. A projektmenedzsment a projekt teljes időszaka alatt végzi munkáját. A szakmai képzés befejezése nem jelenti a projekt befejezését, hiszen számos tevékenység még ezután is folytatódik.

  15. Milyen összegű lehet (maximálisan) a képzési támogatás a kedvezményezettek számára a programmegvalósítás képzési szakaszában?

    16. Erről a foglalkoztatási törvény, különösen annak 14. §-a rendelkezik. A képzés és foglalkoztatás együttes költségeire megpályázható összegnek legalább a projekt költségvetés 40%-át kell kitennie. Ezen belül a képzés költségeire igényelt összeget a pályázó határozza meg. E költségvetési tétel meghatározásánál szerepet játszhat a képzés tartalma, a képzés végén megszerezhető szakképesítés, bizonyítvány, az, hogy tartalmaz-e a költségtétel felzárkóztatást, nyomon követést, tananyag-fejlesztést.

  16. A képzéshez vagy a foglalkoztatáshoz szükséges, a projekt során beszerzett beszerzett eszközök (nagyértékű tárgyi eszközök) kinek a tulajdonába kerülnek?

    17. A projekt során beszerzett eszközök lehetséges tulajdonosai a támogatási szerződés

    aláírói/kedvezményezettjei. Eszerint vagy a főpályázó non-profit szervezet, vagy a foglalkoztatást vállaló profitorientált partnerek valamelyikének tulajdonába kerül a kérdéses eszköz.

  17. Eszközvásárlás költségét hogyan kell szerepeltetni a költségvetésben?

    18. Amennyiben az eszköz a főpályázó non-profit szervezet tulajdona lesz, az eszköz/beruházás értékének 90%-a finanszírozható támogatásból. Ebben az esetben a non-profit szervezet haszonkölcsön szerződés útján bocsáthatja a munkáltatóként részt vevő profitérdekelt cég rendelkezésére az eszközt.

    Non-profit főpályázó tulajdonába kerülő eszközök esetén:

     

    Eszköz értéke

    Támogatás

    Önerő (pénzben)

    1., 2. és 3. célcsoport

    10.000

    9.000

    1.000

    Ha az eszköz a projektben munkáltatóként részt vevő profitérdekelt szervezet tulajdona lesz, akkor az eszköz árának 25%-a finanszírozható támogatásból, kivéve, ha adott eszköz/beruházás a harmadik célcsoport (fogyatékkal élők) munkahelyének alkalmassá tételét és foglalkoztatását szolgálja, mely esetben az eszköz árának 90%-a finanszírozható támogatásból.

    Profitérdekelt munkáltató tulajdonába kerülő eszközök esetén:

     

    Eszköz értéke

    Támogatás

    Önerő (pénzben)

    1. célcsoport

    10.000

    2.500

    7.500

    2. célcsoport

    10.000

    2.500

    7.500

    3. célcsoport*

    10.000

    9.000

    1.000

    * amennyiben az eszközvásárlás/beruházás a fogyatékkal élők munkahelyének alkalmassá tételét és foglalkoztatását szolgálja (ha ez nem teljesül, az 1-es és 2-es célcsoportra vonatkozóak tekintendők érvényesnek)

  18. Ha a szakmai képzés (főleg a gyakorlati képzés) átnyúlik a foglalkoztatási szakaszba, milyen időtartamú munkaszerződést köthet a munkáltató a résztvevőkkel? (Pl. heti 40 óra munkaidőből heti 10 óra még szakmai gyakorlati képzés) Ebben az esetben járható út-e a részmunkaidős foglalkoztatás azzal, hogy a munkabér képzési támogatással egészül ki? Meg van- e határozva a legkisebb foglalkoztatási időtartam (pl. napi 4 óra)?

    19. A pályázati feltételek a projektidőszak alatt minimum 12 hónap, utána 6 hónap foglalkoztatást írnak elő, tehát a munkáltatónak legalább 18 hónap időtartamú munkaszerződést kell kötnie a résztvevőkkel. Az együttműködő partnerek megegyezése alapján több megoldás is elfogadható a gyakorlati képzés és a foglalkoztatás kombinációját illetően. A munkaidő beosztásának tekintetében a Munka Törvénykönyve rendelkezik.

  19. A pályázati útmutató 21. oldala rendelkezik arról, hogy a költségvetési
    rovatok közötti átcsoportosítás a program során nem haladhatja meg az adott
    költségvetési rovat 10 %-át. Az adott költségvetési rovat alatt azt értjük
    ahonnan átcsoportosítunk vagy ahova átcsoportosítunk vagy mindkettőre
    vonatkozik a 10%-os korlát?

    20. A költségvetési sorok közötti átcsoportosításra vonatkozó limit mindkét
    érintett sorra érvényes; adott soron bekövetkező növekedés vagy csökkenés
    nem haladhatja meg a rovat eredeti összegének 10%-át.

  20. Kiemelten közhasznú társaság lehet-e fő pályázó a HU0008-03-01 és a HU0008-03-02 célcsoportot illetőleg?

    21. Amennyiben szervezetük kiemelten közhasznú társaság (mint ilyen, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény hatálya alá tartozik), ezzel eleget tesz a Pályázati útmutató 2.1.1 pontjában a pályázó szervezet típusára vonatkozó feltételnek. Ha szervezetük megfelel az ugyanott részletezett többi feltételnek is, lehetnek fő pályázók.

  21. A Pályázati Útmutató szerint a pályázónak non-profit szervezetnek kell lennie, melynek székhelye vagy telephelye a megcélzott régióban található. Van-e lehetőség Magyarországon kívül végzett tevékenység finanszírozására?

    22. A projektek végrehajtása Magyarországon történik, a célcsoportok képzését és foglalkoztatását a program célrégióinak (Észak-Magyarország, Észak-Alföld és Dél-Alföld) egyikében kell megvalósítani (Pályázati Útmutató 10.o). A fenti célrégiókon kívül végzett tevékenységeket nem támogat a program.

  22. Az eszközbeszerzés, illetve a beruházás (ha ez lehetséges) a képzéshez vagy a foglalkoztatáshoz kapcsolható-e?

    23. A célcsoport képzéséhez és a foglalkoztatásához kapcsolódó eszközbeszerzés (beruházás) költségei megengedettek, amennyiben ezen eszközök a projekt végrehajtásához nélkülözhetetlenek. (Pályázati útmutató 2.1.4, 13.o)  

  23. A képzés és a 12 hónapos foglalkoztatás után a 6 hónapos továbbfoglalkoztatás külföldön eltöltött szakmai tapasztalatcsere lehet-e?

    24. A Pályázati útmutató 2.1.3 pontja (10. o.) meghatározza a tevékenységek földrajzi behatárolását. Eszerint a célcsoportok képzését és foglalkoztatását a program célrégióinak egyikében kell megvalósítani.

  24. Német szervezet (magyar partnerekkel együttműködve) lehet-e fő pályázó a projektben?

    25. Amennyiben eleget tesz a Pályázati Útmutató feltételeinek, különös tekintettel annak 2.1.1 pontjában foglaltakra, és a tervezett projekt megfelel a 2.1.3 pontban szereplő feltételeknek, a szervezet lehet fő pályázó.

    Fontos, hogy a pályázónak tényleges felelősséget és aktív közreműködést kell vállalnia a projekt lebonyolításában; pusztán közvetítő szerepet nem tölthet be (Pályázati Útmutató, 2.1.1, 7.o).

  25. A 6 hónapos képzési idő költségeinek fedezete lehetséges-e máshonnan (pl. Munkaügyi Központ támogatásából)? Ez az összeg beszámítható-e 10%-os önerőnek?

    26. Az útmutató 1.3 pontja (5. o.) meghatározza, hogy az önrész nem származhat a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészéből. Mivel a Munkaügyi Központ bértámogatása is onnan származik, ezért ez a forrás nem képezheti az önrészt. 

  26. A pályázó szervezet alapító okiratában megjelölt célok összhangban vannak a pályázat célkitűzéseivel, de az alapítvány 2001. februárjában lett bejegyezve. Ez kizáró körülmény?

    27. Igen. A pályázati feltételek a pályázók és a partnerek vonatkozásában is kikötik a 2000. január 1. előtti bírósági bejegyzést.

  27. Ha a gyakorlati képzés és a foglalkoztatás párhuzamosan történik, ez alatt az idő alatt is teljes munkaidőben, (és nyolc órás bérrel) kell foglalkoztatni a program célcsoportját?

    28. A program ütemezése bizonyos esetekben feltételezi ezt a párhuzamosságot.

    A kedvezményezettek további élete szempontjából jobb, ha - teljes foglalkoztatás formájában - minél hamarabb munkába állnak. A munkavállaló és a munkáltató közötti jogviszony tartalmát a tenderkiírásban nem kívántuk részletesen szabályozni, így arra az egyébként érvényes jogszabályok vonatkoznak.

  28. A támogatás forintban vagy euróban kerül folyósításra? Van-e a programhoz meghatározva forint-euró átváltási árfolyam?

    29. A költségvetést euróban kell megadni és a szerződést is euróban kötjük, de a támogatás forintban kerül folyósításra. Az átváltási arányt jogszabály határozza meg. Jelenleg az átutalás napján érvényes árfolyamon történik az átváltás.

    A költségvetés összeállításához javasolt árfolyam 250 forint/euró.

  29. Az esetleges árfolyamveszteség finanszírozható-e a támogatásból?

    30. Az árfolyamveszteség kockázatát a támogatott viseli. Az elnyert támogatásból árfolyamveszteség nem finanszírozható.

  30. Ki tartozik a 3. célcsoportba (fogyatékkal élők)? (Bevonható-e 67%-os rokkantnyugdíjas, I, II. csoportú rokkantnyugdíjas, illetve olyan megváltozott munkaképességű személy, akinek egészségkárosodása 40%-nál magasabb?)

    31. A tekintetben, hogy ki minősül “fogyatékkal élőnek”, a Fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségéről szóló 1998. évi XXVI. Tv. 4.§-ban foglaltak tekinthetőek irányadónak. E szerint fogyatékos személy az, “aki érzékszervi-, így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során”. Amennyiben a tervezett résztvevők a megfelelnek a fenti törvény definíciójának, beletartoznak a fogyatékkal élők célcsoportjába.

  31. A pályázati kiírás szövegszerűen a teljes munkaidőben történő foglalkoztatást engedélyezi. Ha a foglalkozás-egészségügyi vélemény a rokkant személy esetében csak 6 órás foglalkoztatást tud elfogadni, tervezhető-e a sérültek csak 6 órában történő foglalkoztatása?

    32. E tekintetben a foglalkozás-egészségügyi vélemény az irányadó.

  32. Támogatja-e a program munkaviszonnyal rendelkező fogyatékos személyek szakképzését vagy átképzését? Támogatja-e a program már szakképzettséggel rendelkező fogyatékos személyek (szakképzettségüknek megfelelő területen történő) foglalkoztatását a program keretében történő szakképzés nélkül?

    33. A program elsősorban olyan fogyatékos személyek munkaerőpiaci (re)integrációját támogatja, akik nem rendelkeznek igazolható munkaviszonnyal, vagy munkavállalási és munkahelymegtartási esélyeik testi vagy értelmi károsodás miatt csökkennek. A támogatott projekteknek képzési és foglalkoztatási szakaszt egyaránt tartalmazniuk kell.

  33. A HU0008-03 Phare pályázatban lehet-e magánfenntartású szakképző iskola a főpályázó?

    34. Ha a működési forma megfelel a pályázati útmutató 2.1.1 pontja alatt felsorolt valamelyik szervezeti formának, akkor természetesen lehet főpályázó.

  34. Szakképzésre specializálódott európai kis- és középvállakozás részt vehet-e a projektben közreműködő partnerként?

    35. Phare ország- vagy EU tagállam-beli szervezet partnerként részt vehet a projektben, amennyiben rendelkezik az Országos Képzési és Vizsgaközpont (OKÉV) iskolarendszeren kívüli szakképzést végző szervezetek számára kiállított tanúsítványával. (A pályázati útmutató elkészítésekor ezt a tanúsítványt még a Megyei Munkaügyi Központok adták ki).

  35. A költségvetésben ÁFÁ-val növelt, vagy anélküli nettó összegekkel kell-e
    tervezni?

    36. Amennyiben a pályázó szervezet jogosult ÁFA visszaigénylésére, a költségvetésben kizárólag nettó összegeket számolhat el.

    Ha a pályázó nem jogosult ÁFA visszaigénylésére, a költségvetésbe ÁFÁ-val növelt összegek is beállíthatóak, de csak az önrészből és a Munkaerőpiaci Alapból származó összeg erejéig. (Ez esetben a Phare forrásból származó rész (a teljes költségvetés 50%-a) nem tartalmazhat ÁFÁ-t.)

  36. A költségvetésben milyen részletességgel kell szerepeltetni a projektben résztvevő személyek díjazását?

    37. A személyi jellegű költségeket (munkabér, megbízási díj, járulékok) a résztvevő személyekre lebontva kell beállítani a költségvetésbe.

  37. Az önfoglalkoztatóvá válás azonos lehet-e a foglalkoztatással? A program során kiképzett és munkaviszonyban álló kliens úgy dönt még a projekt időtartama alatt, hogy "önálló életet" kezd, vállalkozóvá válik. Ettől kezdve nem lesz munkaviszonyban, nem kap munkabért, de a vállalkozása révén a megélhetése biztosítva lehet.

    38. A projekt végrehajtásában közreműködő foglalkoztató szervezet nyilatkozatban vállalja, hogy a célcsoport tagjait a projekt keretei között legalább 12 hónapig, a projekt lezárulását követően pedig még minimum 6 hónapig foglalkoztatja. Ez időszak alatt a projekt az önfoglalkoztatóvá válást nem támogatja.

  38. A képzési szakaszban mi az a legkisebb csoportlétszám, amellyel el lehet indítani a programot, azaz egy társaságon belül, lehet-e különböző képzéseket is tervezni?

    39. Lehet. Ebben az esetben azt kell figyelembe venni, hogy maximum 5 munkáltató kapcsolódhat be a projektbe (Útmutató 2.1.2, 8. o.). A Pályázati Útmutató nem tartalmaz olyan megkötést, hogy a munkáltatóknak azonos szakmában kell foglalkoztatniuk a résztvevőket, tehát a célcsoporton belül többféle képzés is elképzelhető.

  39. A projekt költségvetésben (1.7) mit jelent a "teljes egészében ki van szerződve"?

    40. A költségvetés idézett során (1.7 Partneri együttműködés költségei) csak olyan szolgáltatások és beszerzések költsége számolható el, melyek ellenértékét a főpályázó szerződés alapján, számlával igazolhatóan kifizeti a beszállítónak, és amelyek egyértelműen a partneri együttműködéshez kötődnek.

  40. A foglalkoztatási szakaszban ki köt szerződést, ki fizeti a foglalkoztatottakat (a pályázó, a foglalkoztató, vagy ez megegyezés kérdése?

    41. A vonatkozó törvényi keretek között (lásd az 1993. évi LXXIX törvény rendelkezéseit) a partnerek megegyezésének tárgya, hogy ki legyen a célcsoport munkáltatója.

  41. A 2.1.4. pont alapján, a megengedett költségek közötti "képzési
    támogatás" pontosan mit takar?

    42. Képzési támogatás a célcsoport tagjainak fizethető, de csak a képzés ideje alatt.

  42. Lehet-e büntetés-végrehajtó intézet a konzorcium tagja?

    43. Konzorcium tagja lehet bármely olyan szervezet, amely megfelel a pályázati útmutató 2.1.2 pontjában (7-9. o.) megfogalmazott feltételeknek.

  43. Külön kell-e a projektköltségvetés 40%-át a Munkaerőpiaci Alapból megpályázni vagy 90% kérhető pályázati támogatásként és 10% az önrész?

Egy pályázaton belül pályázható meg a projekt költségvetés 90%-a, a forrás megkülönböztetése nélkül.